25. rész- Koncert (befejező rész)

Ma van a koncert napja. A fiúk már kora reggel felkeltek és kiabáltak. Totál belelkesedtek. Nem is tudom elmondani mennyire büszke vagyok rájuk.
- Cica, képzeld ma lesz a koncert.-rontott be hirtelen Ashton.
- Tudom.- nevettem. A szemei úgy csillogtak mint egy kisgyereknek akivel most közölték, hogy elmennek vidámparkba vagy nem is tudom.
-Annyira izgulok. Jajj Lool,- sóhajtott fel miközben hanyatt feküdt mellettem- el sem hiszem, hogy te is ott leszel. Ez nagyon sokat jelent nekem.- simogatta meg az arcom.
- Tudom és mivel én vagyok a világon legnagyobb 5SoS-fam ezért az első sorban fogok tombolni.- nevettem el magam. Őszintén szólva. a franc nem gondolta volna, hogy egyszer eljutok a koncertjükre, nem hogy még Ashton Irwin barátnőjeként jelenjek meg.
- Szeretlek.- suttogta a fülembe majd elkezdte csókolgatni a nyakam. Egyre nehezebben vettem a levegőt és egy vággyal telit sóhajtottam. Ashnek biztos tetszett mert felmordult és rám mászott. Mikor felhagyott a nyakam kényeztetésével szenvedélyesen megcsókolt. Ajkaink egymásba olvadtak és vadul táncoltak.  Egyre gyorsabban vettük a levegőt és tudtam, hogy ha most nem állunk meg később már nem tudunk. A vágy úgy öntött el, mint forró lávafolyam a sziklákat. Tudtam, hogy nem szabadna, de olyan jól esett ! Akkor kaptam csak észbe mikor Ashton keze becsúszott s pólóm alá. Ekkor eltoltam magamtól.

- Ash.. Én még nem állok erre készen.- suttogtam. - Annyira sajnálom.

- Semmi baj kicsim. Várok rád, ne aggódj !- mosolyodott el kissé.
- Én tényleg sajn..- nem hagyta hogy befejezzem a mondatot.
- Tudom. Nem kell sajnálnod.- nevetett. Lemászott rólam majd elkezdtünk öltözködni. Lent a fiúk, Lauren, Fanny, Harry és Jenn már vártak minket mivel még be akartak menni valahova kajálni. Beültünk a kocsikba majd mentünk a legközelebbi gyors kajálda felé. Gyorsan rendeltünk magunknak kaját és a fiúk visszavittek minket a házhoz, hogy elkészüljünk.
- Legyél dögös, kiscicám.- suttogta a fülembe mielőtt elindultak volna. Az egész testem beleborzongott. 

- Na, gyere te, hős szerelmes. Ideje készülni.- húzott be a házba Fanny. Jó rajongókhoz híven egy 5sos pólót vettünk fel és egy rövidnadrágot.  A koncert helyszínén már mindenki ezerrel pörgött. A fénytechnikusok a fényeket próbálgatták, a stylistok a fiúk ruháit válogatták. Ashton és a többiek az ajtóban vártak minket és jót mosolyogtak a pólóinkon.

- Dögösek vagytok !- vihogott Mikey. Ash odajött hozzám majd jó szorosan megölelt. 

- Szeretlek.

- Én is szeretlek.- suttogtam neki vissza. Elengedett majd bementünk az öltözőjükbe ahol a fodrászok, sminkesek, stylistosok sorban tették a dolgukat. Fél óra múlva szóltak a fiúknak hogy öt perc és kezdenek. Ashtonnal kéz a kézben mentünk ki majd egy "sok sikert" csók után -ami nem volt túl diszkrét,khmm- megmutatta hol álljunk majd már ment is a színpad mögé. Hirtelen kihunytak a fények és csak egy reflektor világitotta be a színpadot. Én Fanny kezét szorongattam, a rajongók sikítoztak és sírtak. Majd hirtelen még nagyobb lett a kiálltozás és Ash jelent meg a dobok mögött és kezdett el játszani, míg a többiek be nem jöttek. A koncertet a Lost boy című dalukkal kezdték, és ez után jöttek a jobbnál jobb számok. Miközben Ashtont néztem ahogy a legnagyobb boldogsággal játszik, eszembe jutott minden. Amikor az unokatesómmal és a barátoknak hitt lányokkal idejöttem, csak arról álmodoztam, hogy egszer majd eljutok egy 5sos koncertre és addig sikoltozok míg el nem megy a hangom. De azt soha nem gondoltam volna, hogy Ashton lesz az a fiú aki boldoggá tesz, aki egyik pillanatról a másikra a világot fogja nekem jelenteni. Hogy Luke, Cal és Michael a legjobb barátaimmá válnak, hogy Fanny, aki a gimiben az ősellenségem volt most szinte a testvérem. Úgy gondolom ennél jobban nem végződhetett volna a nyár...

24.rész - Újra a vidámparkban

Ma reggel Ashton ébresztett fel édes csókjaival. Oké ez most elég nyálasan hangzott.
- Jó reggelt hercegnőm.- köszöntött vigyorogva majd egy puszit nyomott az arcomra. Tudjátok olyan jó cuppanósat. Hihi. De nagyon vicces vagyok.
- Minek örülsz ilyen nagyon ? - kérdeztem én is mosolyogva. Egyszerűen az ember nem képes nem vigyorogni ha ő ott van a közelben. Alapjáraton is egy nagyon pozitív személyiség.
- Hát Jenn ideköltözött a városba és Calummal úgy gondolták, hogy menjünk el együtt a vidámparkba. Ez tök jó. Siess mindjárt indulunk. Már csak Jennt várjuk. Fanny is itt van.- hadarta gyorsan majd hirtelen csengettek.- Ez ő lesz. Siess Lool.- mondta majd már le is ment. Én csak néztem ki a fejemből. Ki az a Jenn ? Biztos valami plázapicsa. Vagy lehet hogy egy farmerlány. Tudjátok aki tanyán lakik és teheneket tenyészt.
- Hé, Lool nem jössz ? - nyitott be Fanny.
- Nem.- válaszoltam majd a fejemre húztam a takarót.
- Na ne csináld már. Nem is ismered. Ne féltékenykedj.- ült le az ágyam szélére.
- De Ash egész végig róla beszélt amikor felkeltem.
- Csak próbáld megismerni. Őszintén én se annyira bírom.- suttogta mire elnevettem magam. Kibújtam a  takaróm alól majd együtt kerestünk nekem valami ruhát. Egy rövid farmernadrágot és egy Nivana-s pólót vettem fel. Ez után lementünk ahol ott voltak a srácok és Az a csaj. Feketr haja van és kék szeme, nem mellesleg úgy néz ki mint aki most lépett ki egy címlapfotózásról. Piros blúza ráfeszült a testére. Nem is csodálom, hogy mindegyik fiú így bámulta.
- Jajj Lool, de jó hogy jössz.- köszönt nekem Mikey majd odafutott hozzám és jól megölelgetett.
- Utálom ezt a csajt.- súgta a fülembe mire halkan elnevettem magam. Ez után bemutattak Jenn-nek. Hát nem igazán nyerte el a tetszésemet. Miután megtudtam ki csavarta el az én barátom fejét elindultunk a vidámparkba. 2 kocsival mentünk ; az egyikben ültem én, Fanny, Mikey a másikban pedig a többi. Az úton egész végig a csajt szidtuk Fanny-val, Michael pedig mindent elmondott róla amit csak tudott. Elvileg Cal legjobb lénybarátja már 2 éve de a többiek is nagyon bírják. Hát nekem nem szimpi.
- Engem nem érdekel hogy Cal mennyire szereti, ha elveszi tőlem Luke-t, megpofozom.- erőszakoskodott Fanny. Mikey csak felvont szemöldökkel nézett rá, mire nekem muszáj volt nevetnem.
-Fanny, megmondom őszintén hogy tuti nem fogod megpofozni.- mondtam. Ő csak elfordult és bevágta a durcit. Mikor odaértünk a vidámparkba, beálltunk a sorba jegyet venni. Én leghátul álltam, mindenki mögött, mamikor Ash odajött hozzám.
- Olyan De ja vú érzésem van. Most az a különbség,hogy Lauren nem próbálja elrontani a kapcsolatunkat.- nevetett a fülembe.
-Ja. Most valaki más próbálja elrontani.- motyogtam. Tudtam, hogy meghallja de nem érdekelt.
-Ki ?- értetlenkedett.
- Senki.-sóhajtottam. Nem hiszem el hogy nem veszi észre.
-Jenn ?- kérdezte hitetlenül. Ezt a logikát. Wáó.
- Miért ? Szerinted nem ? Még csak 40 perce ismerem, de már legszívesebben kikaparnám a szemét amiért ennyire a nyakadba liheg. Lehet, hogy önző vagyok, sőt biztos, de azt akarom, hogy ma csak velem foglalkozz. De tudom, hogy nem rúghatok vele labdába, hiszen úgy néz ki mint aki most lépett ki egy fotózásról. Ő szép, én meg nem. És nem azért mondom, hogy csúnya vagyok, hogy sajnáltassam magam, hanem azért mert én tényleg így érzem.- fejeztem be. Ashton nem mondott semmit csak döbbent arccal állt előttem.
-Mondj valamit könyörgöm.- kérleltem. Még mindig nem mondott semmit csak magához húzott és jó szorosan megölelt. Pár perc múlva elengedett, de még mindig nem mondott semmit. Vettünk jegyet magunknak majd bementünk. Én és Fanny nem akartunk Jennel egy helyen lenni ezért mi különváltunk és elmentünk vattacukrot venni, miközben kibeszéltük magunkat. Aztán elmentünk hullámvasutazni is. Be akartunk menni egy horror házba de túl gyávák voltunk, úgy hogy csak kiröhögtük azokat akik sírva jöttek ki onnan.
-Láttad azt a nőt aki olyan rezzenéstelen arccal jött ki ?- kérdezte mire én nevetve bólintottam- Na az mögött volt egy kb. 30 éves pasas aki szinte zokogott.- kuncogott.
-Tuti tök ijesztő lehet.- nevettem folyamatosan.
- Ja.- röhögött ő is. Luke hívott minket hogy ideje lenne indulnunk és hogy nem érti miért kellett elmennünk tőlük mert tök jól szórakoztak. Fanny abban a pillanatban letette a telefont. Tiszta ideges volt és azt hittem, hogy bármelyik pillanatban elsírhatja magát. Viszont egy pillanatban elfelejtkeztem róla. Egy kislány sírt és az anyukájáért sírt.Aranyos kislány volt szőke haja két copfba volt fogva. Odamentem hozzá és leguggoltam elé.
- Szia.- köszöntem neki halkan.
- Szia.- hüppögött. Fanny is odajött de ő csak a telóját nyomkodta.
-Én Lool vagyok.
-Én Mira.
-Elmondod mi a baj ?
- Elvesztett engem anya.- sírta el magát.
- Jajj biztos, hogy nem. Nem tudod hol lehet ?
- Hát. azt mondta, hogy találkozunk a kijáratnál. De én nem tudom, hogy az hol van !- sírta el magát majd odabújt hozzám és úgy sírt.
- Gyere majd én elkísérlek.- mondtam neki kedvesen mosolyogva. Elhúzódott tőlem, letörölte a könnyeit majd rám nézett azokkal a nagy zöld szemeivel.
- Tényleg ?
-Persze. Pont most megyünk mi is. -válaszoltam majd megfogtam a kezét és kifelé vezettem. Út közben be nem állt a szája. Mindenfélét mondott nekem. Hogy van az osztályában ( a kislány általános iskolás elsős) egy fiú és hogy nagyon tetszik Mirának és a kislány is tetszik a fiúnak de nem meri elmondani neki mert fél hogy a fiú barátai kicsúfolják. Meg hogy van egy kedvenc macija is akit az anyukája el akar tőle venni és hogy ez miatt olyan szomorú.
- Anyuu- kiáltott fel hirtelen majd elengedte a kezem és egy nőhöz futott. Az anyukája megkönnyebülten emelte fel.
- Hol voltál kincsem ? Annyira aggódtam érted.- kérdezte az anyukája. Mi Fanny-val odamentünk a fiúkhoz. Ash átölelte a derekam és magához húzva egy csókot nyomott az ajkamra. Már épp mondott volna valamit amikor Mira kiáltott nekem.
- Lool ! Gyere ideee !!- elnevettem magam majd megfordultam és odaléptem hozzájuk. Az anyukája nem bírt hálálkodni, hogy segítettem a kislányának. Mira pedig csak mondta a magáét, hogy fogadjanak örökbe engem és amikor azt mondták neki hogy nem lehet elkezdett sírni.
- Mira, figyelj. Ígérem, hogy még találkozni fogunk, jó ? De nekem is haza kell mennem az anyukámhoz.- mondta.
- Jó. Köszönöm hogy te kedves voltál velem. - suttogta majd megölelt. Ez után elbúcsúztunk tőle és elmentek. Odamentem Ash-hez mire ő magához húzott.
- Szeretlek, te féltékeny némber.- suttogta mire halkan elnevettem magam.
 - Nem is voltam féltékeny.- tiltakoztam.
- Aha, persze.- egy csókot nyomtt az ajkaimra majd tovább folytatta.- Holnapp este lesz egy koncertünk itt Sydney-ben. Szeretném ha eljönnél. Hát szerencsét hozol és Luke nem felejti el a szövegét.-- nevetett fel azzal az édes vihogásával. - Ugye eljössz ?- kérdezte reménykedve.
- Semmi képp sem hagynám ki.

23. rész

Sziasztok. Nem nagyon szoktam a részek elejére írni, de most úgy éreztem muszáj. Először is a részről. Egy kicsit rövid lett viszont kellett az átkötő rész. Innen kicsit megindulnak majd az események, lesz féltékenykedés, rajongók és rengeteg izgalom. ;)
Másodszor annyit szeretnék mondani, hogy nagyon szépen köszönöm aaz több mint 2000 oldalmegjelenítést. El sem hiszitek mennyit jelent nekem. Hamarosan design váltás lesz mivel az legjobb barátnőm készített fejlécet. Mégegyszer köszönök mindent. <3 
Jó olvasást. 




Mikor hazaértünk csak annyit akartam, hogy befeküdhessek az ágyamba és aludjak. De ez nem valószlhatott meg. Miután elmondtuk mi történt, hol voltam, stb. elmentem zuhanyozni majd befeküdtem az ágyamba. Vártam, hogy jöjjön a megnyugtató sötéség, de ehelyett csak forgolódtam. Amikor már lassan 1 órája mocorogtam hallottam, hogy nyílik az ajtó. Az ágyam besüllyedt alattam majd egy kéz fonódott a derekamra. Megfordultam és hozzábújtam Ash-ez. Hallgattam ahogy a szíve egyenletesen dobog. Ez megnyugtatott. Egy ideig csend uralkodott a szobán. Mondhatnám, hogy kellemes volt a hallgatás, de akkor hazudnék és nem szoktam hazudni. A feszültségem és a félelmem átragadt rá is így nem voltunk nyugodtak.
- Figyelj, hercegnőm..-kezdte mire ráemeltem a tekintetem. Bár sötét volt a szobában de ez lényegtelen.
- Figyelek.- suttogtam.
- Tudom, hogy apám durva volt. Sőt. Kegyetlen. De ne foglalkozz vele. Én úgy szeretlek ahogy vagy. Viszont egy dolgot muszáj megmagyaráznod. Miért Cal-hez mentél ? Miért neki mondtad el, hogy mi bánt ?- kérdezte. A hangjában egy kis csalódottságot véltem felfedezni. Egy kicsit el kellett gondolkodnom ezen az egészen. Tényleg nem tudom miért Calum-ot zaklattam amikor biztos akadt sokkal jobb dolga. De azt hiszem tudom a választ.
- Azért, mert úgy éreztem, hogy abban a pillanatban senki másban nem bízhatok. Se benned, se Fanny-ban, de még anyukámban sem.- feleltem. Ash pár percig nem felelt, de szerintem levegőt se vett.
- Nem bízol bennem ?- kérdezte. Most rajtam volt a sor hogy elakadjon a lélegzetem. Azt akartam mondani, hogy ' de Ash, én bízok benned' viszont ezt nem tudtam mondani. Minden percben attól féltem -és félek is- hogy egyszer szakít velem. Hogy elhagy mert talál egy szebb, okosabb, éretteb lányt. Hogyy majd csak úgy kidob, összetöri a szívem és még meg is tapossa. Ez nem bizalom.
- Nem tudom.- feleltem végül halkan. Ashton a kezét az arcomra fektette majd olyan közel jött hozzám, hogy a szánk szinte összeért.
- Mindent megfogok tenni, hogy bízni tudj bennem.- ígérte meg majd egy csókot nyomott az ajkamra.
- Jó éjt, hercegnőm.
- Jó éjt.

22. rész

*********Lool szemszöge********


Mindent elmondtam Calumnek ami történt. Nem vagyok mindig ilyen érzékeny csak hát most mégis a barátom apukája mondott ilyet. Még mindig viszhangoztak azok a szavak a fejemben amit mondott. Ez a lány illik hozzád. Ti egymásnak lettetek teremtve. Mi van ha igaza van ? Mi van ha Ash tényleg elgondolkodik ezen ? Tudom hogy Fanny tökèletes de èn se vagyok olyan rossz. Kicsit szórakozott vagyok, de Még soha nem szerettem ennyire senkit. Nem akarom elveszíteni. Éppen Cal ágyán feküdtem amikor kopogást hallottam. Nem foglaloztam vele gondoltam biztos Calum az. De amikor az illető bejött és befeküdt mellém az ágyra megcsapott egy ismerős illat. Ash volt az.
- Sajnálom, hogy ezt kellett elviselned. Nem tudtam, hogy ilyet fog mondani. Viszont az sem megoldás ha eltűnsz. Nagyon aggódtam érted, édes. Ne csinálj mégegyszer ilyet, oké ?- a szavai a szívemet melengette.

Ès amilyen aranyosan mosolygott kedvem lett volna pofán ütni magam amièrt miattam aggódott. Mindig imádtam a bandájukat ès soha nem gondoltam volna hogy egyszer Ashton Irwin lesz a barátom. Bevallom őszintèn mindig amikor arról álmodoztam, hogy a 5SoS egyik tagjával esetleg randizhatok mindig Luke- ot kèpzeltem el. Hát most tuti nem akarnèk vele lenni. Ash az aki megdobbantotta az èn naiv szívem ès csak remèlni tudom, hogy nem töri össze.
- Kicsim, figyelsz rám ?- zökkentett ki Ashton hangja a szerelmetes gondolataimból.
- Mi ? Öhm..persze figyelek. De azèrt..izè..megismételnéd ?- kértem zavartan. Megmobdom őszintén semmit nem hallottam abból amit mondott.
-  Azt kèrdeztem, hogy nem akarsz-e hazamenni. A többiek már biztos aggódnak érted.- mondta. Bólintottam majd felkecmeregtünk az ágyból, ám mielött kiléphettem volna az ajtón megállított. Megfogta a derekam, belenézett a szemembe és csak anbyit mondott:
- Mindig veled leszek.- Majd az ajkait az enyémekre nyomta. Lassan csókolt, mintha ez lenne az első. Ez után kilèptünk az ajtón ès lementünk a nappaliba. Cal ès az anyujája mosolyogva fogadott minket majd megkèrdeztèk minden rendben-e. Mondtuk hogy igen, èn megköszöntem Calumnek hogy segített majd elindultunk haza.


******Calum szemszöge*****
 Lool ès Ash távozása után felmentem a szobámba. Lefeküdtem az ágyamra ès csak voltam. Annyira örülök hogy Ash megtalálta Lool-t. Kedves lány ès remek barát. Pont olyan bolond mint mi ezèrt tökèletesen beleillik a csapatunkba. Miután Carly jól összetört ès megalázott kicsit kikèszültem. Bár úgy èrzem nem volt ez olyan nagy szerelem mint amilyenre mindenki vágyik de mègis szerettem. Viszont ő csak kihasznált ès nem csak engem hanem az állítólagos legjobb barátját is. Lool nem érdemelte volna meg, hogy ez történjen vele és szerintem én sem. A gondolatmenetemet anya zavarta meg.
- Kicsim. Jennifer van itt.- mondta mosolyogva majd kilépett az ajtón. Gyorsan felpattantam az áágyról, megigazítottam a hajam és futottam le. Jenn aa legjobb lánybarátom. Már a gimi óta ismerem és mindig nagyon jól kijöttünk. A srácok is imádják bár ezt nem csodálom. Őt mindenki imádja.
- Jenn.- köszöntem neki mikor leértem és megpillantottam a konyhában anyu társaságában. Egyből felállt és odafutott hozzám maajd megöleltük egymást.
- Hiányoztál Cal.- motyogta a mellkasomra.
- Te is nekem.-suttogtam. Olyan gyönyörű volt. A fekete haja miatt a szeme még kékebbnek tűnt.

Még most is ugyan olyan gyönyörű mint volt. Mikor elengedtük egymást leültünk a kanapéra és beszélgettünk. Szóba jött a turnénk is. Ez lesz az első saját turnénk.
- Arra gondoltam, hogy mit szólnál ha elmennénk mondjuk a vidámparkba !? Én úgy is régen voltam már ott.- mondta mosolyogva. Bólintottam majd elnevettem magam. A vidámpark szóról egyből az jutott eszembe amikor Lool-t és a többi lányt vittük oda és Ash úgy tett mintha rosszul lenne de Lool leleplezte. Határozottan akkor kezdődött a kapcsolatuk.
- Mit szólnál ha inkább holnap mennénk ? Elhívjuk a srácokat is. Meg Fanny-t és Loolt.
- Oké. De kik azok a lányok ? Valamelyik esetleg a barátnőd ?- kérdezte megszeppenve.
- Nem, dehogy is. Csak az hiányozna még hogy az a két bolond boldogítson. Fanny Luke kiszemeltje és Lool baratnője. Londonból jöttek ide. Lool meg Ash barátnője. És botrányosak. Nem lehet mellettük sokáig bírni.- mondtam nevetve. Jenn is elmosolyodott és tovább beszélgettünk. Hiányzott a társasága. Ő mindig megmosolyogtat. Bár ő a normális kategóriába tartozik míg én nem azért jól megértjük egymást. Ő a világ legcsodálatosabb teremtménye és soha nem akarom elveszíteni.

21. fejezet- Ash faterja egy dög

Reggel Fanny ébresztett, hogy most azonnal mutassam meg neki a várost. Én csak sóhajtottam és inkább kikecmeregtem az ágyamból. Nem értem miért nem pihenhet az ember amikor nincs jobb dolga. Tök gáz ez így. És mi van ha olyan fáradt leszek hogy hirtelen összeesek !? Akkor aztán okolhatja magát. Ezekkel a gondolatokkal mentem le a konyhába ahol mint általában most is Anne szorgoskodott kora reggel.
- Jó reggelt.- motyogtam. Anne rám nézett és elmosolyodott. Majdhogy nem elnevette magát. Ezek szerint nem festek valami fényesen.
- Hát drágám, lassan dél lesz.- mondta kuncogva. És tényleg. 11:30. Király. Épp amikor meg akartam kérdezni mi lesz az ebéd vagy hogy segítsek-e, Fanny futott le a lépcsőn és engem is felzavart öltözni. Még nem is reggeliztem. Gyorsan magamra kaptam egy ruhát majd bementem a fürdőbe. Először megfésülködtem majd a hajamat szabadon hagytam. Raktam magamra egy minimális sminket. A kontaklencsémet akartam berakni de nincs. Ajj, akkor most kénytelen vagyok felvenni a vacak szemüvegem. Minden- mindegy alapon gyorsan felvettem és lefutottam hogy még tudjak enni valamit.

- Váo. Nagyon dögös vagy !- dicsért meg Fanny.
- Igen Lool, gyönyörű vagy.- mondta Anne aki mellett Billy elismerően bólintott majd hozzátette hogy jól áll a szemüveg. Zavartan megköszöntem a bókokat és leültem enni. Miután én is és Fanny is megkajáltunk még gyorsan felmentünk fogat mosni és már indultunk is. Bejártuk az egész várost, megmutattam Fanny-nak mindent. Az operaháztól elkezdve az összes múzeumig mindent. Épp az egyik parkban ültünk a padon és beszélgettünk amikor megpillantottuk Ashton-ékat. Akik az apjukkal voltak.
- Te jó ég ! Csak ne vegyenek észre. Fanny bújjunk el valahova. Én felmászok egy fára te meg bebújsz egy bokorba.- vázoltam fel neki a nagyszerű tervem és már fel akartam állni amikor visszarántott és nevetve azt mondta:
- Késő. Már észrevettek.- és tényleg. Harry már  rohant is felénk majd hatalmas erővel az ölembe csapódott.
- Én is örülök hogy látlak.- köszöntöttem nevetve miközben átöleltem. Közben a többiek is megjöttek. Ash apukája hidegen üdvözölt viszont Fanny-t boldogan fogadta.
- Szia Lool. - köszönt Ash vigyorogva mintha most kapta volna vissza a kedvenc plüssmackóját.- Jól áll a szemüveg.- mondta majd egy puszit nyomott a számra. Mr. Irwin nem nézte jó szemmel. Fanny kitalálta hogy menjünk el enni valahova amibe mindenki beleegyezett. Bár én nem akartam. Fanny elől ment Mr. Irwinnel, Harry-vel és Ash-el miközben én hátul kullogtam Laurennel.
- Hey, Lool. Ne foglalkozz apámmal. Ő mindig csak a külsőt nézi. Nem akarlak megbántani de most olyan vagy mint egy divatos hippi. - mondta mire halkan kuncogtam és ő elmosolyodott.- Neki meg kint van a fél segge. Persze hogy bírja őt apám. Csak azért ilyen mert már Isten se tudja mióta nem volt nővel. Talán anya után ? Nem tudom.- javíthatatlan ez a lány. Nagyon sokat pletykál, de aranyos hogy próbál megnyugtatni ami sikerül is neki. Egész úton- ami kb. 10 perces- arról beszéltünk, hogy van egy srác a sulijában aki tetszik neki. Mondta hogy sokszor együtt jöttek haza az iskolából és hogy nyáron is sokat találkoztak meg ilyenek. Mikor odaértünk az étterembe helyet foglaltunk. Adam direkt úgy ült hogy én ne Ash mellett üljek. Ezért úgy ültünk hogy az asztal egyik oldalán Lauren, Ash majd Adam, a másik oldalon Laurennel szemben én majd Harry és Fanny. Miután rendeltünk elkezdtünk beszélgetni. Én Laurenre figyeltem és próbáltam segíteni neki a pasi ügyben. Kihozták a kajánkat és enni kezdtünk. Ash szinte le sem vette a szemét rólam ami miatt kicsit zavarban voltam. Aztán jött egy olyan fordulat ami után legszívesebben sírva rohantam volna haza. Az egész úgy kezdődött hogy Adam megkérdezte Fanny-t hogy hova megy főiskolára mire ő azt felelte hogy halaszt egy évet, keres munkát, hogy ne az anyukájának kelljen kifizetnie.
- Látod kisfiam. Ez a lány illik hozzád. El kéne mennetek randizni. Ti egymásnak lettetek teremtve.- mondta boldogan mosolyogva mire félrenyeltem az innivalómat, Ash dühösen rácsapott az asztalra, Fanny pedig kikerekedett szemekkel nézett Adam-ra.
- Apa elment az eszed !?- idegeskedett Ashton.
- Ashton. Megnézted te rendesen ezt a lányt. - biccentett felém gúnyosan.- Nem illik hozzád. Úgy néz ki mintha az út széléről kukáztad volna.
- Na jó most már tényleg elegem van. Mit gondol ki maga ? Tudom hogy egy kibaszott nagy vállalat vezérigazgatója, de nézzen már magába. Szerintem ha Ashton Fanny-t akarná akkor érte küzdene és nem rám pazarolná az idejét. Egyébként meg nem is értem miért szól bele az életébe amikor elhagyta, mikor a legnagyobb szüksége lett volna magára. És most ha megbocsájtotok elmegyek.- keltem ki magamból majd felálltam az asztaltól és a könnyeimmel küszködve léptem ki az ajtón. Nagyon jól tudom, hogy Fanny szebb és okosabb nálam de szerintem akkor sem érdemlem meg ezt a bánásmódot. Sírva futottam viszont haza nem akartam menni. Gyorsan átgondoltam a lehetőségeket majd felhívtam Cal-t hogy átmehetek-e. Nem értette mi történt de igent mondott így a Hood rezidencia felé vettem az irányt.




***** Ashton szemszöge******



Miután Lool elfutott jól leosztottam apámat majd mi is ott hagytuk. Hazamentünk mivel azt hittük otthon van, de anya azt mondta nem látta.
- Keressük meg !- jelentettem ki. Annyira aggódok, hogy az a pici lány megsérül vagy valami.
- Ashton, kincsem, szerintem egy kicsit had szellőztesse ki a fejét. Biztos itt van a közelben.- próbált nyugtatni anya, kevés sikerrel. Fél óra elteltével már azon voltam, hogy hívjuk fel a rendőrséget vagy valami, amikor csörgött a telefonom. Cal neve és bugyuta feje villogott rajta. Bár nem volt sok kedvem hozzá, felvettem.
- Haver most nincs kedv....
-  Lool itt van nálunk.-jelentette ki.
- Mi ? Mit keres ott ?- kérdeztem már kicsit nyugodtan. Legalább biztonságban van.
- Felhívott, hogy átjöhet-e mert nem tud hova menni én meg nem tudtam miről van szó ezért mondtam, hogy oké és azóta csokit tömünk magunkba, Lool pedig elmondta a faterod mindennek.- fejezte be nevetve. Hát meg is értem. Mondtam Calnek hogy mindjárt ott vagyok náluk. Elmagyaráztam a többieknek a szitut majd már futottam is a Hood családhoz.

20.rész

A repülő út nagyon hosszú volt. De tényleg. Ash szinte az egészet végig aludta én meg unatkoztam. Jó, oké elhiszem és meg is értem hogy fáradtak, de legalább adtak volna valamit amivel elszórakoztatom magam. Volt ingyen wifi de szinte senki nem volt fent. Lauren-nek mondtam el hogy érkezek vissza Sydney-be természetesen a srácokkal együtt. Nagyon örült a hírnek mivel már régen láttuk egymást. Nekem is hiányzok ő is meg Harry is meg Anne is. Az egész Irwin család hiányzik. Viszont Ashton apukáját nem ismerem amitől kicsit félek. Mi lesz ha nem vagyok neki szimpatikus ? Vagy egyszerűen nem akar megismerni ? Akkor nekem lőttek. Ashton mindig hallgat az apukájára. Azt tudom hogy Anne támogat minket. Na jó tudom, hogy kicsit gáz hogy ennyire beparáztam. De mi van ha Ash azért szakít velem mert az apukája nem kedvel !? Ilyen és ehhez hasonló gondolatok cikáztak a fejemben mikor egy ismerős hangot hallottam meg amint a nevemet kiabálja.
-Lool !- hallom meg Harry és Lauren hangját amikor kiérünk a váróterembe, majd két test csapódik nekem és majdnem elesek ha Ash nem fog meg.
- Sziasztok srácok. Baszki de hiányoztatok.- ölelem őket magamhoz.
- Öhmm...Nem akarom elrontani ezt a gyönyörű pillanatot, de srácok, ti kivel jöttetek ide ?- jelent meg mellettem Ash.
- Apa hozott el minket.-válaszolta Lauren miközben átölelte a bátyját. Kellett egy kis idő míg felfogom, hogy Ashton apukája itt van. És lehet- sőt biztos-, hogy találkozok vele. Ash látta, hogy beparáztam ezért kicsit félrehívott.
- Figyelj kicsim. Ne parázz. Apám imádni fog.- simogatta meg nyugtatáskèpp a karom.
- Ès mi van ha nem ? Akkor te szakítasz velem vagy mi ?- kérdezten kicsit ingerülten.
- De hogy is. Lool én szeretlek te is tudod. Apám ebben nem tud befolyásolni.- ölelt magához, majd azt suttogta a fülembe hogy ezt nem a repülőtéren kellett volna megbeszélni. Ajjaj. Ekkor Ash elengedett és odament egy 40-es éveiben járó férfihez aki nagyon hasonlított rá. Ebből kitaláltam, hogy ő lesz Irwin-papa. Oké. Most jön az a rész, hogy én ijedtemben befutok a lánymosdóba ahol egy másik férfi vár az orromhoz rak valamit én beleszagolok és elájulok. Amikor felébredek egy ismeretlen házban találom magam ahol ott van Irwin-papa.Innentől a képzelőerőtökre bízom a folytatást. Miközben ezek a gondolatok   futottak végig a kicsi agyacskámon Ashton odahúzott magához és bemutatott engem az apukájának.
- Apa, ő itt a barátnőm Lola Rodriguez, de jobban szereti ha Lool-nak hívjuk. Lool, ő itt az apukám Adam Irwin.- mutatott be.
- Jó napot. Örülök a találkozásnak.- mosolyogtam rá szelíden, mire ő csak biccentett majd mondta Ashtonnak, hogy a hétvégét együtt töltik.
- De apa. Most jöttünk haza. Még nem is voltu..vagyis voltam otthon.-javította ki magát.
- Haza viszlek, keresel magadnak tiszta ruhát és megyünk.- jelentette ki ellentmondást nem tűrő hangon. Ash rám nézett, mire én csak mosolyogva bólintottam.
- Oké.- sóhajtotta magát megadva- Kicsim, te menj anyuékkal. Majd találkozunk a hétvége után. Vigyázz magadra.- ölelt magához. Már majdnem megcsókolt mire az apukája megköszörülte a torkát. Ash sóhajtott majd elindultak mind a négyen.
- Jól vagy kicsim ?- kérdezte Anne.
- Nem. Azt hiszem nem kedvel.
- Ő senkit nem kedvel. Nagy marha.-nevetnem kellett Anne mondatán és az arckifejezésén. Ő is elmosolyodott majd bevártuk a többieket és elindultunk haza. Luke és Fanny elmentek Luke szüleivel és a fiúk is leléptek a családjukkal. Mi is elindultunk. Hazáig meg se szólaltam. Valahogy sejtettem hogy nem fog kedvelni. Bár Ashton azt mondta, őt nem érdekli mit mond az apja de ugyan. Ki ne hallgatna az apjára ? Mikor hazaértünk már elég késő volt. Luke elhozta hozzánk Fanny-t majd le is lépett. Mi bevonultunk a szobámba és elmondtam neki mindent ez után elmentem zuhanyozni majd befeküdtem az ágyamba és el is aludtam.



Sziasztok ! Sajnálom, hogy ennyit késtem. Remélem tetszeni fog. Jó olvasást. :-) 

19. rész- A Repülőn

Már vagy 19 órája repülünk. Ash bealudt mellettem úgy hogy vele nem tudok beszélgetni. Mármint szerintem beszélgetés szerinte meg nyavalygás. De én már nem bírok nyugton maradni. Egyébként a beszélgetésünk kb. így néz ki :
Én: Ash mikor érünk már oda ?
Ő: Még nem most.
Én: De mégis mennyi az a nem sok ?
Ő: Pár óra.
Én: Mennyi az a pár óra ?
Ő: Körülbelül 20 óra.
Én: Menni ? *lö kiabál*
Ő: Lool fogd már be ! Esküszöm ha még egyszer megszólalsz kidoblak a repülőből.
Én: * lö befogja a száját és behúzott nyakkal ül*
Ő: Jól van na. Gyere ide ! *lö magához húz*

Szerintem nem is voltam idegesítő. És merem feltételezni hogy nem is alszik csak már nem bír elviselni engem. De nem baj. Addig Mikey-t fogom szórakoztatni.
-Te Mikey.-böktem meg a mellettem lévő srác vállát, mire kihúzta a fülhallgatóját.
-Igen ?-fordult felém.
-Van nálad filc ?-kérdeztem.
-Nincs. De ha lenne se adnám oda.  Ő a legjobb haverom.
-De....Ajj oké. Akkor csak lefényképezem és te meg felrakod a netre.-közöltem duzzogva.
-Miért pont én ?-kérdezte.
-Azért mert a rajongóitok nem tudnak róla.-suttogtam.
-Jaj Lool. Nincs mitől félned. A 5SoS-famok a világ legjobb rajongói. Ők azt akarják hogy mi boldogok legyünk. Egy nagy család vagyunk. Nem fognak bántani.-simogattam meg a hátam. Hálásan rámosolyogtam.-Na, csináld meg a képet és tegyük fel a netre.-mondta röhögve.

 



Sziasztok ! Sajnálom hogy olyan régen nem hoztam részt, de elromlott a gépem. Most is csak egy kis szösszenetet dobtam össze, de remélem tetszett ! A következő rész nem tudom mikor lesz. Puszi mindenkinek.

U.i.: Facebook csoport ITT !