22. rész

*********Lool szemszöge********


Mindent elmondtam Calumnek ami történt. Nem vagyok mindig ilyen érzékeny csak hát most mégis a barátom apukája mondott ilyet. Még mindig viszhangoztak azok a szavak a fejemben amit mondott. Ez a lány illik hozzád. Ti egymásnak lettetek teremtve. Mi van ha igaza van ? Mi van ha Ash tényleg elgondolkodik ezen ? Tudom hogy Fanny tökèletes de èn se vagyok olyan rossz. Kicsit szórakozott vagyok, de Még soha nem szerettem ennyire senkit. Nem akarom elveszíteni. Éppen Cal ágyán feküdtem amikor kopogást hallottam. Nem foglaloztam vele gondoltam biztos Calum az. De amikor az illető bejött és befeküdt mellém az ágyra megcsapott egy ismerős illat. Ash volt az.
- Sajnálom, hogy ezt kellett elviselned. Nem tudtam, hogy ilyet fog mondani. Viszont az sem megoldás ha eltűnsz. Nagyon aggódtam érted, édes. Ne csinálj mégegyszer ilyet, oké ?- a szavai a szívemet melengette.

Ès amilyen aranyosan mosolygott kedvem lett volna pofán ütni magam amièrt miattam aggódott. Mindig imádtam a bandájukat ès soha nem gondoltam volna hogy egyszer Ashton Irwin lesz a barátom. Bevallom őszintèn mindig amikor arról álmodoztam, hogy a 5SoS egyik tagjával esetleg randizhatok mindig Luke- ot kèpzeltem el. Hát most tuti nem akarnèk vele lenni. Ash az aki megdobbantotta az èn naiv szívem ès csak remèlni tudom, hogy nem töri össze.
- Kicsim, figyelsz rám ?- zökkentett ki Ashton hangja a szerelmetes gondolataimból.
- Mi ? Öhm..persze figyelek. De azèrt..izè..megismételnéd ?- kértem zavartan. Megmobdom őszintén semmit nem hallottam abból amit mondott.
-  Azt kèrdeztem, hogy nem akarsz-e hazamenni. A többiek már biztos aggódnak érted.- mondta. Bólintottam majd felkecmeregtünk az ágyból, ám mielött kiléphettem volna az ajtón megállított. Megfogta a derekam, belenézett a szemembe és csak anbyit mondott:
- Mindig veled leszek.- Majd az ajkait az enyémekre nyomta. Lassan csókolt, mintha ez lenne az első. Ez után kilèptünk az ajtón ès lementünk a nappaliba. Cal ès az anyujája mosolyogva fogadott minket majd megkèrdeztèk minden rendben-e. Mondtuk hogy igen, èn megköszöntem Calumnek hogy segített majd elindultunk haza.


******Calum szemszöge*****
 Lool ès Ash távozása után felmentem a szobámba. Lefeküdtem az ágyamra ès csak voltam. Annyira örülök hogy Ash megtalálta Lool-t. Kedves lány ès remek barát. Pont olyan bolond mint mi ezèrt tökèletesen beleillik a csapatunkba. Miután Carly jól összetört ès megalázott kicsit kikèszültem. Bár úgy èrzem nem volt ez olyan nagy szerelem mint amilyenre mindenki vágyik de mègis szerettem. Viszont ő csak kihasznált ès nem csak engem hanem az állítólagos legjobb barátját is. Lool nem érdemelte volna meg, hogy ez történjen vele és szerintem én sem. A gondolatmenetemet anya zavarta meg.
- Kicsim. Jennifer van itt.- mondta mosolyogva majd kilépett az ajtón. Gyorsan felpattantam az áágyról, megigazítottam a hajam és futottam le. Jenn aa legjobb lánybarátom. Már a gimi óta ismerem és mindig nagyon jól kijöttünk. A srácok is imádják bár ezt nem csodálom. Őt mindenki imádja.
- Jenn.- köszöntem neki mikor leértem és megpillantottam a konyhában anyu társaságában. Egyből felállt és odafutott hozzám maajd megöleltük egymást.
- Hiányoztál Cal.- motyogta a mellkasomra.
- Te is nekem.-suttogtam. Olyan gyönyörű volt. A fekete haja miatt a szeme még kékebbnek tűnt.

Még most is ugyan olyan gyönyörű mint volt. Mikor elengedtük egymást leültünk a kanapéra és beszélgettünk. Szóba jött a turnénk is. Ez lesz az első saját turnénk.
- Arra gondoltam, hogy mit szólnál ha elmennénk mondjuk a vidámparkba !? Én úgy is régen voltam már ott.- mondta mosolyogva. Bólintottam majd elnevettem magam. A vidámpark szóról egyből az jutott eszembe amikor Lool-t és a többi lányt vittük oda és Ash úgy tett mintha rosszul lenne de Lool leleplezte. Határozottan akkor kezdődött a kapcsolatuk.
- Mit szólnál ha inkább holnap mennénk ? Elhívjuk a srácokat is. Meg Fanny-t és Loolt.
- Oké. De kik azok a lányok ? Valamelyik esetleg a barátnőd ?- kérdezte megszeppenve.
- Nem, dehogy is. Csak az hiányozna még hogy az a két bolond boldogítson. Fanny Luke kiszemeltje és Lool baratnője. Londonból jöttek ide. Lool meg Ash barátnője. És botrányosak. Nem lehet mellettük sokáig bírni.- mondtam nevetve. Jenn is elmosolyodott és tovább beszélgettünk. Hiányzott a társasága. Ő mindig megmosolyogtat. Bár ő a normális kategóriába tartozik míg én nem azért jól megértjük egymást. Ő a világ legcsodálatosabb teremtménye és soha nem akarom elveszíteni.

21. fejezet- Ash faterja egy dög

Reggel Fanny ébresztett, hogy most azonnal mutassam meg neki a várost. Én csak sóhajtottam és inkább kikecmeregtem az ágyamból. Nem értem miért nem pihenhet az ember amikor nincs jobb dolga. Tök gáz ez így. És mi van ha olyan fáradt leszek hogy hirtelen összeesek !? Akkor aztán okolhatja magát. Ezekkel a gondolatokkal mentem le a konyhába ahol mint általában most is Anne szorgoskodott kora reggel.
- Jó reggelt.- motyogtam. Anne rám nézett és elmosolyodott. Majdhogy nem elnevette magát. Ezek szerint nem festek valami fényesen.
- Hát drágám, lassan dél lesz.- mondta kuncogva. És tényleg. 11:30. Király. Épp amikor meg akartam kérdezni mi lesz az ebéd vagy hogy segítsek-e, Fanny futott le a lépcsőn és engem is felzavart öltözni. Még nem is reggeliztem. Gyorsan magamra kaptam egy ruhát majd bementem a fürdőbe. Először megfésülködtem majd a hajamat szabadon hagytam. Raktam magamra egy minimális sminket. A kontaklencsémet akartam berakni de nincs. Ajj, akkor most kénytelen vagyok felvenni a vacak szemüvegem. Minden- mindegy alapon gyorsan felvettem és lefutottam hogy még tudjak enni valamit.

- Váo. Nagyon dögös vagy !- dicsért meg Fanny.
- Igen Lool, gyönyörű vagy.- mondta Anne aki mellett Billy elismerően bólintott majd hozzátette hogy jól áll a szemüveg. Zavartan megköszöntem a bókokat és leültem enni. Miután én is és Fanny is megkajáltunk még gyorsan felmentünk fogat mosni és már indultunk is. Bejártuk az egész várost, megmutattam Fanny-nak mindent. Az operaháztól elkezdve az összes múzeumig mindent. Épp az egyik parkban ültünk a padon és beszélgettünk amikor megpillantottuk Ashton-ékat. Akik az apjukkal voltak.
- Te jó ég ! Csak ne vegyenek észre. Fanny bújjunk el valahova. Én felmászok egy fára te meg bebújsz egy bokorba.- vázoltam fel neki a nagyszerű tervem és már fel akartam állni amikor visszarántott és nevetve azt mondta:
- Késő. Már észrevettek.- és tényleg. Harry már  rohant is felénk majd hatalmas erővel az ölembe csapódott.
- Én is örülök hogy látlak.- köszöntöttem nevetve miközben átöleltem. Közben a többiek is megjöttek. Ash apukája hidegen üdvözölt viszont Fanny-t boldogan fogadta.
- Szia Lool. - köszönt Ash vigyorogva mintha most kapta volna vissza a kedvenc plüssmackóját.- Jól áll a szemüveg.- mondta majd egy puszit nyomott a számra. Mr. Irwin nem nézte jó szemmel. Fanny kitalálta hogy menjünk el enni valahova amibe mindenki beleegyezett. Bár én nem akartam. Fanny elől ment Mr. Irwinnel, Harry-vel és Ash-el miközben én hátul kullogtam Laurennel.
- Hey, Lool. Ne foglalkozz apámmal. Ő mindig csak a külsőt nézi. Nem akarlak megbántani de most olyan vagy mint egy divatos hippi. - mondta mire halkan kuncogtam és ő elmosolyodott.- Neki meg kint van a fél segge. Persze hogy bírja őt apám. Csak azért ilyen mert már Isten se tudja mióta nem volt nővel. Talán anya után ? Nem tudom.- javíthatatlan ez a lány. Nagyon sokat pletykál, de aranyos hogy próbál megnyugtatni ami sikerül is neki. Egész úton- ami kb. 10 perces- arról beszéltünk, hogy van egy srác a sulijában aki tetszik neki. Mondta hogy sokszor együtt jöttek haza az iskolából és hogy nyáron is sokat találkoztak meg ilyenek. Mikor odaértünk az étterembe helyet foglaltunk. Adam direkt úgy ült hogy én ne Ash mellett üljek. Ezért úgy ültünk hogy az asztal egyik oldalán Lauren, Ash majd Adam, a másik oldalon Laurennel szemben én majd Harry és Fanny. Miután rendeltünk elkezdtünk beszélgetni. Én Laurenre figyeltem és próbáltam segíteni neki a pasi ügyben. Kihozták a kajánkat és enni kezdtünk. Ash szinte le sem vette a szemét rólam ami miatt kicsit zavarban voltam. Aztán jött egy olyan fordulat ami után legszívesebben sírva rohantam volna haza. Az egész úgy kezdődött hogy Adam megkérdezte Fanny-t hogy hova megy főiskolára mire ő azt felelte hogy halaszt egy évet, keres munkát, hogy ne az anyukájának kelljen kifizetnie.
- Látod kisfiam. Ez a lány illik hozzád. El kéne mennetek randizni. Ti egymásnak lettetek teremtve.- mondta boldogan mosolyogva mire félrenyeltem az innivalómat, Ash dühösen rácsapott az asztalra, Fanny pedig kikerekedett szemekkel nézett Adam-ra.
- Apa elment az eszed !?- idegeskedett Ashton.
- Ashton. Megnézted te rendesen ezt a lányt. - biccentett felém gúnyosan.- Nem illik hozzád. Úgy néz ki mintha az út széléről kukáztad volna.
- Na jó most már tényleg elegem van. Mit gondol ki maga ? Tudom hogy egy kibaszott nagy vállalat vezérigazgatója, de nézzen már magába. Szerintem ha Ashton Fanny-t akarná akkor érte küzdene és nem rám pazarolná az idejét. Egyébként meg nem is értem miért szól bele az életébe amikor elhagyta, mikor a legnagyobb szüksége lett volna magára. És most ha megbocsájtotok elmegyek.- keltem ki magamból majd felálltam az asztaltól és a könnyeimmel küszködve léptem ki az ajtón. Nagyon jól tudom, hogy Fanny szebb és okosabb nálam de szerintem akkor sem érdemlem meg ezt a bánásmódot. Sírva futottam viszont haza nem akartam menni. Gyorsan átgondoltam a lehetőségeket majd felhívtam Cal-t hogy átmehetek-e. Nem értette mi történt de igent mondott így a Hood rezidencia felé vettem az irányt.




***** Ashton szemszöge******



Miután Lool elfutott jól leosztottam apámat majd mi is ott hagytuk. Hazamentünk mivel azt hittük otthon van, de anya azt mondta nem látta.
- Keressük meg !- jelentettem ki. Annyira aggódok, hogy az a pici lány megsérül vagy valami.
- Ashton, kincsem, szerintem egy kicsit had szellőztesse ki a fejét. Biztos itt van a közelben.- próbált nyugtatni anya, kevés sikerrel. Fél óra elteltével már azon voltam, hogy hívjuk fel a rendőrséget vagy valami, amikor csörgött a telefonom. Cal neve és bugyuta feje villogott rajta. Bár nem volt sok kedvem hozzá, felvettem.
- Haver most nincs kedv....
-  Lool itt van nálunk.-jelentette ki.
- Mi ? Mit keres ott ?- kérdeztem már kicsit nyugodtan. Legalább biztonságban van.
- Felhívott, hogy átjöhet-e mert nem tud hova menni én meg nem tudtam miről van szó ezért mondtam, hogy oké és azóta csokit tömünk magunkba, Lool pedig elmondta a faterod mindennek.- fejezte be nevetve. Hát meg is értem. Mondtam Calnek hogy mindjárt ott vagyok náluk. Elmagyaráztam a többieknek a szitut majd már futottam is a Hood családhoz.